Az arabeszk

A mozgás megörökítése

Noha komoly jártassággal rendelkezett a portréfestészet terén, Degas-t leginkább a mozgás megörökítése érdekelte. Készített képeket lóversenypályáról néhány másodperccel az indítás előtt, festett meztelen nőket mosakodás vagy öltözködés közben, de elsősorban a balett-táncosokról alkotott képei okán emlékezünk rá. Az 1870-es évek elején Degas balettpróbákról festett képeket sajátos művészi látásmóddal, a múló pillanat rögzítésének és ábrázolásának csalhatatlan képességével. Bár témája a női báj megtestesülésének – az elegáns balett-táncosnőnek – bemutatása, korai időszakából származó balettjelenetei nem feltétlenül törekednek esztétikai szépségre. A táncpróbákról készült képek egyik jellegzetes példája A táncóra (1874). Degas festményei a balerinákat gyakran kevéssé vonzó helyzetben ábrázolják: ásítás, nyújtózkodás, vakarózás közben.

Ezzel szemben Az arabeszk az előadás káprázatát vetíti elénk. Szigorúan tárgyilagos szemlélőként mintha Degas-t az érdekelné legjobban, hogyan játszik a balerinán a mesterséges fény árnyéka, a szokatlan látószög és kompozíció megteremtésével pedig megingatja a nézőt a nőies póz ilyesfajta ábrázolásával kapcsolatos elvárásaiban.

A pasztell mestere

Az 1870-es évek végén Degas gyakrabban használt pasztellt, mint olajfestéket, legjobb munkái közül számos ezzel a technikával készült. A pasztell alkalmazásával gyorsan és hatásosan tudta felrakni a színeket, vonalak és tónus egyidejű hozzáadásával. Könnyed, világos és élénk vonásokkal légies, pókhálószerű hatást kölcsönöz a táncosnő ruhájának. A balerina fehér öltözékének finomságát a kép felső részének, a kulisszák három rétegének gyors, vibráló vonalai, foltjai, elmosódott körvonalai ellenpontozzák. Első ránézésre ez a képterület rozsdavörös, sárga, barna és zöld színek kivehetetlen halmaza, később viszont a folt tisztulni kezd: a kulisszák előtt egy feketébe öltözött úriember sziluettjét vehetjük ki, és a színpadra lépésre várakozó hat-hét táncos hegyes orrú balettcipőjének fehér foltja is láthatóvá válik.

Lebegő balerina

A balett-szaknyelvben arabeszknek nevezett póz célja, hogy a repülés látszatát keltse. Degas azt a lenyűgöző pillanatot örökíti meg, amikor a balerina kecsesen lebegni látszik, s csak az egyik behajlított lábfeje ér a színpadhoz. A táncosnő szeme csukva van, de az is lehet, hogy csak a színpadi fények árnyékolják. Bár Degas egész életében realista festőnek nevezte magát, merész kompozíciói, véletlenszerűnek ható képkivágásai igen jellemzőek az impresszionizmusra.

Rézsútos látószögből, felülről tekinthetünk a képre, mint egy színházi páholyból. A mű szerkezete is sajátságos: annak ellenére, hogy a kép tárgya nyilvánvalóan a balerina, a néző figyelmét ugyanakkor a bal oldali színpadkép fakó és tüzes színei is lekötik. A prímabalerina alakja nem középen helyezkedik el, szinte eltűnik a kép széléről. A kompozíció bal alsó negyedében hatalmas üres terület ásítozik, megvilágított sarka talán egy finom utalás a zenekari árokra és a színpad szélére. Ez a világosabb terület a döntött perspektívával és a kép alapvetően oldalirányú és rézsútos szerkezetével – a színpadkép átlós síkja a balerina felemelt bal kezének vonalát tükrözi – még több energiát kölcsönöz a táncosnő mozgásának.

Művészi megbecsülés

Az arabeszk című képet Gustave Caillebotte, kortárs realista festő vásárolta meg, aki érdekes módon szintén híres volt festményei szokatlan perspektívájáról. Caillebotte az impresszionista festők lelkes támogatójának számított, számos képet vásárolt tőlük. 1894-ben bekövetkezett korai halála ellenére komoly műgyűjteményt – benne Az arabeszkkel – hagyományozott a francia államra. Az arabeszk egy képgyűjteménnyel egyetemben eredetileg a Louvre-ban volt kiállítva, ma a párizsi Musée d'Orsay-ban látható.