Az éjjeli őrjárat

Közelebbről

Ahelyett, hogy sorokba állította volna a polgárőröket, Rembrandt indulás pillanatában örökítette meg őket: a kapitány parancsot ad, a hadnagy figyel, egy dobos dobol, férfiak töltik és sütik el muskétájukat, egy kutya ugat. A nyüzsgés közepén egy reflektorfényben állónak tűnő kislány csirkét hord az övén, amelynek karmai a század jelvényére utalnak. A fény és az árnyék egyes alakokat kiemel, másokat sötétben hagy, ami lendületet és mélységet ad a jelenetnek.

A festmény története

1715-ben, amikor a festményt a polgárőrség székházából az amszterdami városházára vitték, mind a négy oldalán csíkokat vágtak le róla, hogy beférjen két ajtó közé; a bal szélen két alak veszett el. Gerrit Lundens 17. századi kis másolata megmutatja, mi hiányzik. A második világháború idején a vásznat levették a vakrámáról, feltekerték, és a dűnékben, valamint Maastricht közelében barlangokban és bunkerekben rejtették el.

A festmény három merényletet élt túl: 1911-ben késsel támadtak rá, 1975-ben ismét felhasították, 1990-ben pedig savat permeteztek rá; minden alkalommal restaurálták. 2019 óta folyik az Éjjeli őrjárat-művelet, története legnagyobb kutatási és restaurálási projektje, egy üvegteremben, a múzeumlátogatók szeme láttára, 2021-ben pedig a levágott csíkokat mesterséges intelligencia segítségével ideiglenesen újraalkották.