Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése
A genti oltár (A misztikus Bárány imádása)
Hubert és Jan van Eyck · Reneszánsz és manierizmus
- Művész
- Jan van Eyck (1395 k.–1441)
- Dátum
- 1432
- Méretek
- 350 x 470 cm (nyitva)
- Technika
- Olaj, tölgyfatáblák
- Helyszín
- Szent Bavó-székesegyház, Gent, Belgium
A genti oltár tizenkét festett táblából álló hatalmas szárnyasoltár, amelyet 1432-ben fejeztek be a mai genti Szent Bavó-székesegyház egyik kápolnája számára. A korai németalföldi festészet egyik alapműve és Európa egyik legcsodáltabb festménye.
Közelebbről
Kinyitva a felső sorban a trónoló Isten látható Szűz Mária és Keresztelő Szent János között, zenélő angyalok és Ádám és Éva meghökkentő realizmussal festett meztelen alakjai között. Lent egy hatalmas virágos réten szentek, próféták, vértanúk és zarándokok tömegei sereglenek az oltáron álló Isten Báránya felé, amelynek vére kehelybe folyik. Minden ékkő, növény és hajszál fénylő olajlazúrokkal készült. Egy felirat szerint a művet Hubert van Eyck kezdte el, és öccse, Jan fejezte be.
A festmény története
Kevés festmény utazott annyit akarata ellenére. 1566-ban a táblákat a protestáns képrombolók elől a székesegyház tornyába rejtették; 1794-ben a francia forradalmi csapatok Párizsba vitték a középső táblákat, amelyek csak Napóleon bukása után, 1815-ben tértek vissza. A következő évben eladták a szárnyakat, amelyek a berlini királyi gyűjteménybe kerültek; a versailles-i békeszerződés alapján 1920-ban tértek vissza Gentbe. A második világháborúban a nácik lefoglalták az oltárt, és az ausztriai altausseei sóbányában tárolták, ahol 1945-ben a szövetséges „Monuments Men” találtak rá. A 2012-ben kezdődött nagyszabású restaurálás eltávolította a későbbi átfestéseket, és előhozta van Eyck eredeti festékrétegét.
