John Martin
1789–1854 · Romantika és tájfestészet
Életrajz
John Martin 1806-ban költözött Londonba, ahol tizenkilenc esztendős korában megházasodott. Pályafutása során elsősorban tájképeket és bibliai jeleneteket festett. Első kiállított festménye, a Sadak a felejtés vizét keresi (1812) egy vészjóslón az emberi alak fölé tornyosuló vidéket mutat be, s ez adta a „Martin-szerű” elnevezést, egy új (és máig használt) művészeti kifejezést. Kérdéses, hogy Martin valóban vallásos volt-e, vagy inkább a természet túlereje foglalkoztatta. Munkái mindenképpen rendkívül népszerűek voltak, s gyakran kordonokkal kellett visszaszorítani a tömeget kiállításai közelében. Pályafutása alatt jókora vagyont keresett, leginkább metszeteivel, de London csatornahálózatával és vízellátásával kapcsolatos nagy ívű elképzelései a csőd szélére sodorták. 1853-ban, A mennyei síkság befejezésének évében Martin szélütést kapott festés közben. Soha többé nem nyerte vissza beszédképességét, s nem tudta használni jobb kezét. Elvesztette életkedvét, és 1854 elején meghalt Man szigetén, távol az angol partoktól.
A festmény oldalán: A mennyei síkság
