Otto Dix

Németországban a náci korszak alatt Otto Dix és számos modern festő, köztük Van Gogh, Matisse, Picasso és Chagall alkotásait „elfajzott művészetként” bélyegezték meg. 1937 júniusában Joseph Goebbels azzal a feladattal bízta meg Adolf Zieglert, a vizuális művészetek osztályának vezetőjét, hogy kobozza el az ilyen jellegű képeket a német múzeumokból és galériákból. Dixnek összesen több mint 200 munkája esett a tisztogatások áldozatául. A következő hónapban Dix nyolc festményét, beleértve a Hadirokkantak (1920) című vitákat kiváltó képét mutatták be az „Elfajzott művészet” kiállításán Münchenben. A nácik további cenzúrájától menekülve Dix vidékre költözött, az ország délnyugati részén fekvő Boden-tó közelébe, ahol egyszerű tájképeket festett, ilyen például a Hegau látképe (1940). Vidéki száműzetéséről így nyilatkozott: „Különösképpen nem érdekel. Ahol vagyok, ott dolgozom.”

A festmény oldalán: Sylvia von Harden újságírónő portréja