Rosso Fiorentino
1494–1540 · Reneszánsz és manierizmus
Életrajz
Rosso Fiorentino életéről a legtöbbet Giorgio Vasari (1511–1574) kortárs festő és történetíró munkáiból tudhatunk meg, aki 1550-ben adta ki A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című művét. A nagy firenzei műpártoló, I. Cosimo de' Medici (1519–1574) részére ajánlott könyv a kor számos művészének az életrajzát tartalmazza, bár a mű nagyrészt anekdotákon alapul, és helyenként megbízhatatlan. Ennek ellenére információi jobbára pontosak, beleértve a különlegesen egyedi hatású festő ábrázolását, akinek „kevés köze volt a többi mesterhez”. A könyv bemutatja továbbá, hogyan hagyta el a művész idő előtt szülőföldjét (élete utolsó évtizedét Franciaországban töltötte), miután összetűzésbe keveredett egy toszkán pappal, melynek során a kardok is előkerültek.
A festmény oldalán: Levétel a keresztről
Művészi pályája során Rosso Fiorentinónak nem csak itáliai szülőföldjén, hanem Franciaországban is nagy hatása volt, ahol 1530-tól haláláig, 1540-ig dolgozott. Egy véletlen velencei találkozást követően maga I. Ferenc király (a képen) hívta meg a művészt, aki a következő évtizedet elsősorban a fontainebleau-i királyi palota dekorációjával töltötte. Jellegzetes stukkói és falfestményei a következő években nagy hatást gyakoroltak a francia művészekre, ami a francia manierizmus létrejöttéhez vezetett.
A festmény oldalán: Angyali muzsikus
