William Holbrook Beard

William Beard Painesville-ben, Ohióban nőtt fel. A Nagy-tavakon kapitányként szolgáló apja meghalt, amikor Beard még gyermek volt, s anyja egyedül nevelte fel őt és bátyját, James Henryt (1812–93), aki szintén művész lett, főként portrékat és életképeket festett. Beard húszesztendősen vándorfestő lett; az 1840-es évektől kezdte kiállítani képeit, s 1860-ban egy buffalói időszakot, majd néhány európai évet követően New Yorkban telepedett le, ahol élete hátralévő részét töltötte. 1862-ben a National Academy of Design rendes tagjává választották, s 1899-ig voltak kiállításai ott és a Brooklyn Art Associationben. Beard leginkább képzelet után festett, nem igazán kedvelte az igazi medvék lakta vidéket. Egy 1866-os, a Sziklás-hegységtől nyugatra tett nyári vonatút után azt írta feleségének, hogy a táj unalmas, és a vadvilág kiábrándító. Amikor a század vége felé állatképei divatjamúlttá váltak, Beard csaknem teljesen feledésbe merült. A Szarvas a prérin (képünkön) munkásságának egy további példája.

A festmény oldalán: Medvetánc