Ez a festmény itt nem jeleníthető meg: még szerzői jogi védelem alatt áll, vagy nincs róla szabadon felhasználható reprodukció.
A festmény megtekintése: National Gallery of ArtOne Year the Milkweed
Arshile Gorky · Szürrealizmus, dada és absztrakt
- Művész
- Arshile Gorky (1904–1948)
- Dátum
- 1944
- Méretek
- 94,2 x 119,3 cm
- Technika
- Vászon, olaj
- Helyszín
- National Gallery of Art, Washington DC, Egyesült Államok
1920-ban egy örmény emigráns, Arshile Gorky érkezett Amerikába, az embertelen török üldöztetések elől menekülve, majd két évtizeden belül az amerikai művészet egyik vezéralakjává vált. Az európai szürrealizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus közti összekötő kapocsként számon tartott Gorky sok stílusváltáson ment keresztül, mire az 1940-es évek közepére kialakította igen eredeti absztrakt látásmódját, mely olyan festményeken látható, mint például a One Year the Milkweed. E korszak ereje teljében találta Gorkyt, ám ez az időszak tragikus módon véget is ért, mielőtt valóban elkezdődhetett volna. Számos csapás után 1948-ban Gorky öngyilkosságot követett el, egyedülálló életművet hagyva maga után, mely hozzájárult a modern művészet jövőjének alakulásához.
Üstökösszerű felívelés
A két időszak között, amikor először tette lábát amerikai földre, alig 16 évesen, illetve amikor megfestette a One Year the Milkweed-et, üstökösként felívelve vált menekültből megbecsült amerikai művésszé. Először Massachusettsben telepedett le, s a bostoni New School of Designban tanult 1922-től 1924-ig. Ezt követően a zöld New Englandet New York ragyogó fényeire cserélte, mely akkoriban vált Párizst megelőzve a világ művészeti fővárosává. A második világháború előtt a beözönlő európai festők a művészi kreativitás központjává változtatták a várost, és Gorky ennek a kellős közepébe került. Jóllehet soha nem ért el olyan üzleti sikert, mint néhány társa, az 1930-as évekre az avantgárd kulcsfigurájaként tartották számon, és a Museum of Modern Artban állították ki műveit.
Változó hatások
Némi művészeti képzés ellenére Gorky autodidakta festő volt. Folyamatosan újraalkotta önmagát művészetében, s csupán karrierje végére találta meg a nevét fémjelző stílust. Először a posztimpresszionista Paul Cézanne volt rá hatással; Pablo Picassónak is nagy csodálója volt, akinek kubista stílusát utánozta is. Az 1930-as években absztrakt festők, mint például Stuart Davis és Willem de Kooning köreibe kezdett járni, később pedig az André Breton vezette európai szürrealistákkal barátkozott. Gorky nagy áttörése azonban az 1940-es évek elején történt, amikor végül elkezdte összedolgozni e sok és olykor ellentétes hatást. Az eredmény egyedi, jól ismert absztrakt stílusa lett, melyet könnyed, szabad ecsetkezelés, organikus formák és olyan érzelmi intenzitás jellemez, mely ellentmond az absztrakt expresszionizmusnak.
Ifjúkori emlékek
Bár Gorky a One Year the Milkweed című képét a végletekig elvitte az absztrakció irányába, van valami a földszerű tónusokban, ami tájképre utal, és ez nem véletlen egybeesés. A festmény címét André Breton, Gorky egyik barátja adta, s a vidéki Virginiában nyíló kutyatejre utal, ahol a kép készült. 1941-ben Gorky nőül vett egy 19 esztendős, Agnes Magruder nevű leányt, s a pár aztán gyakorta töltötte a nyarakat a feleség anyjának farmján, Virginia vidékén. A vidéki elvonultság boldog emlékeket idézett fel Gorky ifjúkorából, s némiképp enyhítette kielégíthetetlen vágyódását apja farmja után, mely az örményországi Van-tó közelében feküdt. Virginiában átmenetileg békére lelt, és számos absztrakt művet festett, melyet a dimbes-dombos természeti táj ihletett, beleértve az 1943-ban festett Vízesés és a következő évben készített One Year the Milkweed című képeket is.
Színfátylak
A Gorky korai és későbbi korszakából származó festmények stílusukban és technikájukban is különböznek. Karrierje korábbi periódusában nagyon vastag festékrétegeket használt. Gyakorta dolgozott egész éjjel, és felesége reggelre olykor teljesen átalakítva találta a festményt, melyet előző este látott. Ez az állandó újrafestési folyamat festékrétegek egymásra épülését eredményezte, s oly súlyossá tette a vásznat, hogy nehéz volt felemelni. Az 1940-es évekre azonban Gorky festési technikája eljutott arra a pontra, amikor már vékonyabb festékrétegeket vitt fel, melyek „színfátylakként” ismertek. A One Year the Milkweed e stílus példája, ahol merész színeket különböző vastagságú rétegekben hordott fel, és megszokott változó alakú formáival kombinálta.
Tragikus vég
Gorky egyedi stílusa nem maradt bírálat nélkül. Művei egyesítették a szürrealizmust és az absztrakciót, két nem teljesen összeillő irányzatot, ennek eredményeképpen pedig kapott néhány kritikát, melyek mélyen sértették. Ezt követően, mindössze két évvel a One Year the Milkweed megfestése után, csapások egész sorát szenvedte el, melyek végül halálához vezettek. 1946-ban a connecticuti Shermanben található műtermében legértékesebb képei közül 30 tűzvész martaléka lett. Ugyanebben az évben rákot diagnosztizáltak nála, majd 1948-ban egy autóbalesetben súlyos sérüléseket szenvedett, és átmenetileg lebénult az a karja, mellyel festett. E szerencsétlenségek mély depresszióba taszították, s ennek következtében felesége 1948. július 16-án elhagyta. Öt nappal később Gorky felakasztotta magát. Barátja, Willem de Kooning 1949-ben így foglalta össze Gorky művészi tevékenységét: „Amikor… először jártam Arshile műtermében, olyan csodálatos hangulat fogadott, hogy megszédültem tőle… őszintén mondhatom, hogy néhány festménye sokkal jobb lesz, mint Pablo Picassóé, Matisse-é vagy El Grecóé.”
- Boston az 1920-as években
- André Breton
- Willem de Kooning
- A kutyatej Virginiában napjainkban