Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése
Mona Lisa
Leonardo da Vinci · Reneszánsz és manierizmus
- Művész
- Leonardo da Vinci (1452–1519)
- Dátum
- 1502 és 1506 között
- Méretek
- 77 x 53 cm
- Technika
- Olaj nyárfatáblán
- Helyszín
- Louvre, Salle des États, Párizs, Franciaország
A Mona Lisa (más néven La Gioconda), Leonardo da Vinci XVI. században készült olajfestménye, talán a világ leghíresebb képe. A Louvre-ban, Párizsban lelt otthonra, értéke felbecsülhetetlen. E női alak, kora firenzei divatja szerint öltözve, képzeletbeli, hegyvidéki tájba helyezve, remek példája Leonardo technikájának, a sfumatónak, amellyel lágyan feloldja a kontúrokat, és párás hatást kelt. A Mona Lisa titokzatos, egyszerre csábító és tartózkodó arckifejezése világhírűvé tette a képet, és ötszáz éve szakadatlanul vonzza csodálók millióit.
A halhatatlanná tett asszony
A XIX. századig a festmények mindenhol többnyire vagyonos pártfogók megrendelésére készültek. A firenzei selyemkereskedő, Francesco del Giocondo, Leonardo apjának barátja bízta meg a művészt, hogy fessen egy arcképet feleségéről, Lisa Gherardiniről, nyilvánvalóan azért, hogy megünnepelje harmadik gyermekük világrajövetelét. A Mona név elterjedt rövidítése volt az olasz madonna szónak.
Számos vázlatot követően Leonardo az arcképet 1502 vagy 1503 táján kezdte el festeni. Jóllehet a mű gyakorlatilag négy éven belül elkészült, élete végéig magánál tartotta, folytonosan változtatott az apróbb részleteken. Ez jellemző volt Leonardóra – nyughatatlan ember volt, akit mindig újabb és újabb feladatok izgattak, ezért ritkán sikerült befejeznie egy munkát.
Egy remekmű története
Leonardo utolsó éveit Franciaországban töltötte, I. Ferenc királynak dolgozott. A Mona Lisát Leonardo haláláig őrizte, majd a francia udvarba került, mindenhová kísérve az uralkodót, egészen a francia forradalomig, amikor is a versailles-i palotából a Louvre-ba került. Néhány rövid időszakon kívül – amikor Napóleon kedvtelésből magánál tartotta, amikor ellopták, és amikor biztos helyre menekítették a II. világháború idején – végig a múzeumban volt.
Ecsetvonások
Leonardo módszere régóta zavarba ejti a művészettörténészeket. A vizsgálat azt mutatja, hogy a művész nagyon apró ecsetvonásokkal dolgozott, olykor egy gombostűfejnél is kisebbekkel, aztán keresztvonalkázással vagy cikcakkos ecsetvonásokkal erősítette őket. Szakértők azt állítják, hogy Leonardo minden bizonnyal nagyítóüveget használt, amikor a részleteken dolgozott. Mona Lisa arcán harminc festékréteg van. Az eredmény egyenletes ecsetkezelést mutat, ami láthatóan mozgalmasságot, élénkséget kölcsönöz a képnek. A színkeverés és a fényárnyalatok segítségével Leonardo vásznán egy valódi, hús-vér nő született meg. Ez Mona Lisa varázsa.
A póz
Mona Lisa élethű tekintete és titokzatos mosolya évszázadok óta izgatja a nézőket. Egyes művészettörténészek azt állítják, hogy Mona Lisa gyászruhát visel, s ezt sejteti a leheletnyi szomorúsággal fűszerezett híres mosoly.
Az évszázad lopása
Bár a festmény közismert volt, Mona Lisa csupán 1911-ben lett világhírű, amikor a Louvre egy, a fizetésével elégedetlen dolgozója, az olasz Vincenzo Peruggia leemelte a falról, elrejtette a takarítószekrényben, majd békésen kisétált vele a kabátja alatt, miután a múzeum bezárt. A lopást csak akkor fedezték fel, amikor egy látogató a festmény holléte felől érdeklődött. Szenzációt keltett világszerte, és a múzeumi látogatók úgy keresték fel az üres helyet a falon, mintha egy elvesztett barátot gyászolnának.
Miután egy hamisító több másolatot is készített róla, Peruggia két esztendőn át padlásszobájában rejtegette a festményt. Végül azonban elkapták a tolvajt, amikor megpróbálta eladni a képet Olaszországban. Azt mondta, vissza akarta juttatni Mona Lisát oda, ahonnan származik. A képet 1913-ban ünnepélyesen visszaszállították Franciaországba.
Világhírnév
A modernisták, fellázadva a hagyományos műformák ellen, nem voltak tekintettel Mona Lisa hírnevére, és eltorzított, méltatlan másolatokat készítettek. Andy Warhol megalkotta jól ismert kettőzött képét szitanyomaton, párhuzamot vonva Marilyn Monroe-val. 1956-ban savval öntötték le a festményt, s még abban az évben felsértették kővel. Mindkét értelmetlen tett nagy károkat okozott. Mára golyóálló üveg mögött, biztonságban őrzik a Salle des États falán. Sebezhetősége azonban belülről is fakad, ugyanis a Louvre dolgozói azt állítják, hogy a nyárfatáblára festett kép gyorsabban kopik, mint ahogy számítottak rá.
A festmény története
A festmény a modern korban ritkán hagyta el Párizst. 1963-ban André Malraux francia kulturális miniszter Kennedy elnök kérésére kölcsönadta az Egyesült Államoknak, és több mint 1,6 millió ember állt sorba, hogy Washingtonban és New Yorkban láthassa. 1974-ben Tokióba utazott, visszafelé pedig Moszkvába; azóta a Louvre minden kölcsönkérést elutasít.
A korábbi merényletek miatt az 1950-es évek óta üveg védi, ma pedig klimatizált, golyóálló vitrinben van. Ennek ellenére tüntetők 2022-ben tortát kentek az üvegre, 2024-ben pedig levest öntöttek rá, a kép azonban nem sérült meg. Mivel évente látogatók milliói haladnak el előtte, az Állam-termet úgy rendezték át, hogy a sor folyamatosan haladhasson a festmény előtt.
- A Mona Lisa helyén, a Louvre-ban
- Eltorzítva – Marcel Duchamp műve (balra), Andy Warhol kettőzött képe szitanyomaton (lent)