A Parkban

A szabad ég szeretete

Morisot azt jelenítette meg, amit látott és tapasztalt Franciaország mindennapi életében. Családját és barátait használva modellnek számos arcképet és szobabelsőt festett, ám jobban szeretett a szabadban dolgozni. Tájképeket és kerti jeleneteket készített, de a nőket és gyermekeket is gyakorta választotta témájául, főként nővérét, Edmát és családját. A Parkban című képen nővérét ábrázolja a szabadban, két kisleánya, Jeanne és Blanche társaságában. A nyugodt jelenet megmutat valamit a Morisot és nővére, valamint annak családja közötti szoros kapcsolatból. Korábban, 1872-ben Morisot már megfestette nővérét legkisebb leányával, Blanche-sal. Ez a bensőséges hangulatú A bölcső című kép lett leghíresebb alkotása.

A mű keletkezésének története

A Parkban valószínűleg 1874-ben készült, és 1875 márciusában árverésen adták el. 1874-ben, az első impresszionista kiállítást követően a festő Renoir azt javasolta, hogy Monet, Sisley, Morisot és ő maga rendezzenek árverést festményeikből a Hôtel Drouot-ban, Párizsban. Rendkívül alacsony volt a licit a 73 festményre, gúny és nevetség tárgyává tették őket. A kedvezőtlen fogadtatás ellenére Morisot 12 képe mégis kelendő volt, bár leginkább a barátok és rokonok körében. A Parkban című képet egy magángyűjtő vette meg 320 frankért, a második legmagasabb áron az aukción. A legmagasabb árat, 480 frankot Morisot 1872-ben készült Enteriőr című festményéért fizették. Jelenleg A Parkban a Musée du Petit-Palais-ban látható Párizsban.

Zöld tanulmány

Élete során Morisot kialakította saját festői stílusát. E kép elkészítésének idején már olajjal festett vászonra, s könnyedebb ecsetkezelést alkalmazott. A Parkban című képen egy másik technikát, a pasztellt használta. A szemlélő azonban felfedezheti Morisot jellegzetes, finom ecsetvonásait. A művésznek sikerült meggyőznie Édouard Manet-t, hogy próbáljon a szabadban festeni, és hagyja el a szokásos feketét a világosabb színek kedvéért.

Morisot tudta és értett hozzá, miként ragadja meg a fényt, valamint a leheletnyi szín- és formaváltozások finom árnyalatait a természeti környezetben. Itt nincsenek kék egek, de A Parkban Morisot mesterségbeli tudásáról árulkodik, főképpen a természetes fény megjelenítésében. Az alakoktól eltekintve a kép egy zöld tanulmány. A művész könnyedebb technikája ragyogóbbnak mutatja a fényt, és sárgábbnak-zöldebbnek az álló fűszálakat az előtérben. Csupán a fekete ruha előtt körvonalazódó fűszálakat rajzolta meg gondosabban. Hátul az örökzöld fa sötétebb színárnyalata háromdimenziós hatást kelt, és Morisot mesterien érzékelteti a kép további mélységét, hiszen még távolabb sűrű sötétzöld-fekete lomb látható.

A játszadozó család

Morisot megfestette nővérét és gyermekeit egy réten A lepkefogás (1874) című képen is. Mindkét festményen ugyanaz a lepkeháló látható, ám a családot észrevehetően visszafogottabban ábrázolja A Parkban című képen. 1874 mozgalmas év volt a Morisot család számára – Berthe az év végén ment hozzá Eugène Manet-hoz, édesapja az esküvőt megelőzően ugyanebben az évben halt meg. A család a nyár folyamán még mindig gyászolt, így a fekete ruha, amelyet Edma visel, nagyon is érthető. A kalap árnyékot vet Edma arcára, vonásai alig kivehetőek. Az édesanyjától, húgától és a kutyától távolabb álló magányos alaknak, Jeanne-nak sem igazán felismerhetőek az arcvonásai. A fiatalabb leány, Blanche az előtérben látható, korántsem egységesen lett megfestve. Hogy ez az ábrázolásmód annak eredménye-e, hogy a művész kissé eltávolodott a témától, vagy a pázsit és a levelek struktúráját akarta inkább megmutatni, ez a néző döntésére van bízva.

Művészi kapcsolatok

Berthe Morisot és Édouard Manet mindketten az École des Beaux-Arts-on tanultak Párizsban, ám eltérő időben. 1868-ban a francia festő, Henri Fantin-Latour mutatta be a festőnőt Manet-nak egy Louvre-ban tett látogatása során Párizsban. Jóllehet Morisot kilenc évvel fiatalabb volt, mégis hatott Manet-ra, aki a következő évben kísérletezni kezdett a szabadban való festéssel Boulogne-ban. Hosszú, szoros barátság fűzte össze őket, és Berthe 1874-ben nőül ment Manet fivéréhez, Eugène-hez.