Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése
A halottak szelleme virraszt (Manaò tupapaú)
Paul Gauguin · Posztimpresszionizmus és neoimpresszionizmus
- Művész
- Paul Gauguin (1848–1903)
- Dátum
- 1892
- Méretek
- 72,4 x 92,4 cm
- Technika
- Olaj, vászonra kasírozott zsákvászon
- Helyszín
- Buffalo AKG Art Museum, Buffalo, Amerikai Egyesült Államok
Ez a festmény egy fiatal tahiti nőt mutat, aki hasra fekszik egy sárga mintás kendővel letakart ágyon, szeme tágra nyílt a félelemtől. Mögötte profilból egy sötét, csuklyás alak ül: a halottak szelleme.
Közelebbről
Gauguin leírta, hogy egy éjjel későn hazatérve fiatal társát a sötétben fekve, rettegve találta, mert a tahitiak hite szerint a tupapaú, a halottak szellemei, éjjel kóborolnak. Az ő félelmét festette meg, mélylila háttér, szikraként izzó virágok és a különös, virrasztó alak közé helyezve. A testtartás Manet Olympiájára emlékeztet, amelyet Gauguin csodált és lemásolt, de itt az akt nem kínálja magát a nézőnek: egy magányos rettegés pillanatában látjuk. A művet ma kritikusan is szemlélik, az „egzotikum” gyarmati fantáziájának részeként.
A festmény története
Gauguin Tahitiről küldte haza a festményt, és 1893-ban a párizsi Durand-Ruel galériában rendezett kiállításán mutatta be, ahol témája sok látogatót zavarba ejtett. Később A. Conger Goodyearé lett, aki a buffalói Albright Art Gallery elnöke és a New York-i Modern Művészetek Múzeumának első elnöke volt, gyűjteményéből pedig 1965-ben került a buffalói múzeumba.
További művek: Paul Gauguin
Ebben a galériában
Mikor mész férjhez? (Nafea Faa Ipoipo)
Látomás a prédikáció után (Jákob harca az angyallal)
Arearea (Vidámság)
Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?
A sárga Krisztus