Gustav Klimt

Gustav Klimt (1862–1918) a bécsi szecesszió vezéralakja volt. Arannyal és díszítő mintákkal gazdagon ornamentált festményei a szecesszió leghíresebb művei közé tartoznak.

A festmény oldalán: Judit I.

Egy aranyműves fiaként Gustav Klimt művészcsaládban született, tanulmányait a Bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. Kezdetben hivatalos megrendelések alapján új bécsi középületek falaira festett falfestményeket, igen jó megélhetést biztosítva ezzel magának. Ám ahogy egyre jobban elkötelezte magát az avantgárd mozgalommal, ez a fajta munka kezdett veszélybe kerülni. Az utolsó csepp akkor csordult ki a pohárból, amikor 1893-ban a Bécsi Egyetem felkérte, készítsen falfestményeket a filozófia, a jog- és az orvostudomány tárgyában. A több évig készült zord és provokatív hangvételű sorozatot általános rosszallás fogadta, lényegében véget vetve ezzel a művész falfestménykészítő karrierjének. Ezek után Klimt egyéni megrendelések alapján dolgozott, tájképeket és portrékat festett dekoratív, szecessziós stílusban, az absztrakció határait súrolva. A régi bécsi arisztokrácia által ócsárolt Klimtet tárt karokkal fogadta a feltörekvő nagypolgárság, és eme „új pénz” segítségével kövezte ki a modern művészet útját Ausztriában.

A festmény oldalán: Adele Bloch-Bauer képmása I.

Klimt egy művészi tehetséggel megáldott hétgyermekes családban született. Apja képzett aranyműves volt, noha szakmája révén csak kevés pénzt tudott keresni, hogy megfelelően ellássa népes családját. Öccsét, Ernstet is hasonló tehetségnek tartották, aki Klimt nyomdokait követve beiratkozott a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára, és kimagasló eredményeket ért el. A két fivér később sikeresen dolgozott együtt számos egyéni megrendelés teljesítésén. Egy másik testvér, Georg kiváló szobrász, fafaragó és mintatervező volt, aki méretre készített, csodálatos képkereteket alkotott Klimt számos festményéhez.

A festmény oldalán: A csók