John Singleton Copley
1738–1815 · Rokokó és klasszicizmus
Életrajz
Copley-nek természet adta tehetsége volt a festéshez, de művészetét mostohaapja, a rézmetsző és festő Peter Pelham is támogatta. Nőül vette Copley anyját, amikor Copley tízesztendős volt, ír apja ugyanis nem sokkal születése után, 1738-ban meghalt. Copley gyermekként Bostonban a kitűnő festőnél, John Smibertnél és egy angol festőnél, Joseph Blackburnnél is tanult. Akkoriban a hivatalos művészeti képzés ismeretlen volt Amerikában, ám Copley e három művésztől megtanulta az aprólékos gonddal kidolgozott technikát és a részletek iránti odaadó figyelmet, aminek a hírnevét is köszönhette. A megfigyelés iránti hihetetlen érzéke alighanem a Henry Pelham című festményen mutatkozik meg leginkább, ahol a legapróbb részletig visszaadja a textúrát és a meleg színeket, hogy a hihetetlen színgazdagságot érzékeltesse. Ám Copley munkája nem az idealizált angol stílusban készült – ez az amerikai elegancia egyszerűségét mutatta, olajjal megfestve. Copley minden bizonnyal az első amerikai festő volt, aki sikereket ért el otthon és Európában is, s számottevő szerepe lett abban, hogy a realista művészeti hagyományok kialakulhattak szülőföldjén.
A festmény oldalán: Henry Pelham (Fiú mókussal)
John Singleton Copley művészi pályafutása 1753-ban kezdődött, s később a bostoni társadalmi élet kiváló portréfestőjévé vált. Jórészt autodidakta módon tanult, ennek ellenére a Fiú mókussal (1766) című képét elismeréssel fogadták a Londoni Művészek Társasága kiállításán. A festmény felkeltette a híres portréfestő, Sir Joshua Reynolds (1723–1792) és Copley honfitársa, Benjamin West (1738–1820) érdeklődését, aki Reynolds után a tekintélyes Királyi Művészeti Akadémia második elnöke lett.
A festmény oldalán: Watson és a cápa
