Dempsey és Firpo

A bukott bajnok

1923-ban a New York-i Saturday Evening Post felkérte Bellowst, hogy készítsen illusztrációt a szeptember 14-i bokszmérkőzésről a Polo Groundson. Az összecsapást a nehézsúlyú világbajnoki címért rendezték a címvédő amerikai Jack Dempsey és kihívója, a remek argentin öklöző, Luis Firpo között. A mérkőzés egyik jelenetét ábrázoló festmény Bellows boksz témájú sorozatának utolsó darabja volt. A művész erős indíttatást érzett az ökölvívó-mérkőzések primitív brutalitásának és izgalmainak megörökítésére, amely hat festményben, 18 litográfiában és 22 rajzban öltött testet. Az 1924-ből származó Dempsey és Firpo című festményén Bellows az első menet legdrámaibb pillanatának bemutatását választotta, amikor Dempsey kizuhant a ringből, és a sajtóhelyek első sorában landolt. A tömeg visszatuszkolta a bukott bajnokot a küzdőtérre, aki összeszedte magát, és a második menetben egy megsemmisítő csapással leterítette ellenfelét, s ezzel megnyerte a meccset.

Az özvegytől Whitney-ig

George Bellows illusztrációja soha nem jelent meg a New York-i újságban, mivel a lapszámot egy nyomdászsztrájk miatt törölték. Bellows az eseményről egy litográfiát készített és a Dempsey és Firpo című festményt. Hat évvel Bellows hashártyagyulladás miatt 1925-ben bekövetkezett halála után özvegye, Emma az akkoriban egy amerikai műtárgy tekintetében rekordárnak számító 18 500 dollárért eladta a képet Gertrude Vanderbilt Whitney-nek, aki a New York-i Whitney Museum of American Art részére vásárolta meg az alkotást. A kép jól ismert klasszikussá vált, sokszorosított másolatait táborokban és kórházakban osztogatták a katonák között a második világháború idején.

Könnyed erő

George Bellows mestere, Robert Henri művészeti tanításait követte, aki arra bíztatta tanítványait, hogy a tárgyakat a saját környezetükben figyeljék meg, és fessenek gyorsan. Ez a közvetlen, realista stílusú festési mód jellemezte Bellows korai munkáit – A magányos bérház (1909), New York (1911) és a Bérházlakók (1913) –, amelyek a munkásosztály életét ábrázolták New York olyan rossz hírű negyedeiben, mint például a Lower East Side.

Bellows a Tom Sharkey's Sport Klub illegális profi bokszmérkőzéseiről is készített festményeket, amikor a nyilvános ökölvívás be volt tiltva. E művek közé tartozik a Klub éjszaka (1907), a Két klubtag és a Vendégbunyós a Sharkey's-nál (mindkettő 1909). Sötét tónusaival érzékletesen ábrázolta a ring egyedi hangulatú, vérszomjas világát, a küzdők agresszív, izmoktól duzzadó, mégis könnyedséget sugárzó erejét és a lelkesen drukkoló közönséget. Későbbi munkája, az 1924-ben festett Dempsey és Firpo a fény és árnyék kontrasztjának erősebb alkalmazásával a stílusváltás jegyeit mutatja – itt már reflektorfényben látjuk a bokszolókat, valamint a nézők arcát és kezeit.

Jól megszerkesztett kompozíció

George Bellows festménye a Dempsey és Firpo által vívott nehézsúlyú világbajnoki címért folyó bokszmérkőzés egy drámai pillanatát örökíti meg. A művész állítása szerint az első sorból szemlélte az eseményeket, és Dempsey pontosan ráesett, amikor kiütötték a ringből, a kritikusok viszont vitatják, hogy önmagát ábrázolta volna a kizuhanó bajnok mögötti emberek között, vagy a bal oldali kopasz férfi képében. Bellows emlékezetes, ám gúnyos szavakkal jellemezte dinamikus alkotását, mondván, hogy csak a sport brutalitását akarta megörökíteni: „Én csupán két embert festek, akik megpróbálják megölni egymást.”

Noha nyilvánvaló hasonlóságokkal találkozhatunk korábbi boksztanulmányain, a Dempsey és Firpo jól illusztrálja a művész későbbi munkáinak strukturáltabb, geometrikusabb szemléletmódját. Bellows egy tisztán áttekinthető háromszög alakzatba rendezi kompozícióját, melynek csúcsát Firpo feje képezi. Ezt a szerkezeti elemet hangsúlyozza az argentin öklöző bokszállása: lábait szélesen szétveti, ahogy csapást mér ellenfelére. A mérkőzésvezető, bár a küzdőkhöz képest más szögből látszik, felső és alsó végtagjai szintén háromszöget formáznak, visszatükrözve a domináns bokszoló alakját. Ennek kontrasztjaként a művész Dempsey-t kusza végtagokkal ábrázolja, teste csupa görbe vonal, ahogy teljes súlyával a közönség soraiba zuhan.