← Vissza a galériába

Ez a festmény itt nem jeleníthető meg: még szerzői jogi védelem alatt áll, vagy nincs róla szabadon felhasználható reprodukció.

A művészről bővebben: Wikipedia

A felvonuló ezred

Édouard Detaille · Realizmus és akadémizmus

Művész
Édouard Detaille (1848–1912)
Dátum
1875
Méretek
127 x 127 cm
Technika
Vászon, olaj
Helyszín
Magángyűjtemény

A XIX. század végén, a megalázó francia vereséggel zárult 1870–71-es porosz–francia háború után Franciaország revánsért kiáltott. A háborút követő években a csataképfestők meglovagolták a hazafias lelkesedés hullámait, és alig győzték kielégíteni a vevőközönség igényeit. E műfaj egyik legkiválóbb képviselője Édouard Detaille volt. A felvonuló ezred című képén a „dicsőséges legyőzöttek” büszke túlélőit örökíti meg, ahogy elvonulnak a korábbi francia győzelmek tiszteletére állított párizsi emlékművek előtt.

Decemberi menetelés

Egy havas decemberi napon Párizs egyik régi, széles bulvárján, a rue Saint-Martinon állunk a bámészkodó emberek között. A sáros úton egy felsorakozott ezred közelít felénk, élén a katonazenekarral. Az ezred elvonul a tripla boltíves Saint-Martin kapu előtt, míg a háttérben a Saint-Denis kapu sejlik fel.

Miközben a polgáremberek tiszteletteljesen nézik a jelenetet esernyőik alól, egy csapat gyerek áll a menet élére, valamint néhány pék kenyeres kosarakkal; ez valóban a nép hadserege, nem pedig egy uralkodó elitalakulata.

A dicsőség kapui

A rue Saint-Martin két diadalívét és a Saint-Denis kaput az 1670-es években emelték XIV. Lajos király katonai győzelmei emlékére. A Saint-Martin kapun ez a felirat olvasható latinul: „Lajosnak, a nagy királynak, a német, spanyol és holland hadak feletti győzelmeiért.” Mivel nem sokkal a francia katonai összeomlás után festette képét, nem kétséges, hogy Detaille szándékosan választotta e két büszke emlékmű megörökítését A felvonuló ezreden. Az is szerepet játszhatott a diadalívek ábrázolásában, hogy Napóleon a Saint-Denis kapu alatt haladt át 1816-os sikeres hadjárata után.

A hármak társasága

Számos ismert személyiséget láthatunk a Detaille által festett tömegben. A kép jobb szélén kék ruhában korábbi tanára, Ernest Meissonier látható. Meissonier mellett maga Detaille áll, barna ruháján a Becsületrend vörös szalagját viselve. A kompozíció bal szélén Adolphe de Neuville-re (1835–1885), Detaille közeli barátjára ismerhetünk, aki korának egy másik híres csataképfestője volt.

Akárcsak Detaille és Meissonier, Neuville is lelkes hazafi hírében állt, aki a francia hadsereg dicsőségét olyan képeken örökítette meg, mint például Az utolsó töltény, amelyen az 1870. szeptember 1-jei porosz támadással szembeni kétségbeesett ellenállást ábrázolja. (III. Napóleon császár a következő napon tette le a fegyvert, és került fogságba.)

A franciák sorsa akkor pecsételődött meg, amikor a poroszok négyhónapos ostrom után 1871. január végén bevették Párizst. A következő hónapban létrejött az egységes Német Császárság.

Detaille, szó szerint…

Detaille önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe, és hadifestőként szolgált 1870-ben. Nemcsak háborús jeleneteket festett, hanem topográfiai térképeket is készített Párizs környékéről és az ellenség állásairól. A csatákban szerzett közvetlen tapasztalatai olyan mértékű hitelességet kölcsönöztek műveinek, amilyennel csak Meissonier és Neuville bírt.

A háborút követő években Detaille megszállottan gyűjtötte az eredeti katonai egyenruhákat és felszereléseket, még az utolsó bakancsszeget és övcsatot is alaposan tanulmányozta, hogy lassan és gondosan megfestve képét, tökéletes pontossággal ábrázolja alakjait.

A részletek iránti vonzódása nem nyűgözött le mindenkit. 1877-ben Henri Houssaye újságíró így beszélt a Detaille festményein látható katonákról: „Felszerelésük hiánytalan, páncélzatuk csillogó, lovaik gondosan ápoltak. Sehol egy porszem! Hajviseletük előírásszerű, málháik rendezettek… Még a sár is ügyel arra, hogy szabályosan pettyezze a csizmák és a nadrágok szárát… ám a katonákból hiányzik a karakter, a lendület, az élet. Bár úgy tűnik, mintha egy zománcozó kemencéjéből léptek volna elő, Detaille festett katonái soha nem sütöttek el fegyvert.”

  • A Saint-Denis kapu ma
  • Saint-Martin kapu, 1890
  • Párizs ostroma
  • Detaille: A villejuif-i csata, Párizs ostroma (1870)
  • Henri Houssaye

További művek: Édouard Detaille

A művészről →

Híres művei máshol