← Vissza a galériába

Ez a festmény itt nem jeleníthető meg: még szerzői jogi védelem alatt áll, vagy nincs róla szabadon felhasználható reprodukció.

A festmény megtekintése: Paris Musées

La Fée Electricité (részlet)

Raoul Dufy · Korai modern (fauvizmus, kubizmus, expresszionizmus)

Művész
Raoul Dufy (1877–1953)
Dátum
1937
Méretek
10 x 62,4 m
Technika
Vászon, fatábla hátlapokkal, olaj
Helyszín
Modern Művészetek Múzeuma, Párizs

A La Fée Electricité megrendelésre készült az 1937-es párizsi világkiállítás egyik pavilonjának, a Fény Palotája falának díszítésére. Akkoriban ez volt a világ legnagyobb olajfestménye. A kolosszális méretű falfestményt Dufy egymaga festette hat hónap leforgása alatt. Az alkotás egy sodró lendületű fríz formájában mutatja be a természetes energia hasznosításának az ősidőktől a jelenkorig terjedő főbb állomásait, valamint jeles tudósok egy csoportját.

Megrendelés

A párizsi áramszolgáltató társaság először 1936 márciusában kérte fel Dufyt egy négy óriási generátor hátteréül szolgáló festmény elkészítésére, majd a júliusi szerződésben egy további, 2,5 x 15 méteres (később ezt 0,91 x 6 méteresre csökkentették) méretarányú változatot rendeltek tőle 50 rajzzal vagy vízfestménnyel együtt.

Előkészületek

Dufy meglátogatta a vitry-i modern erőművet, ahol pontosan megtervezett jegyzeteket és vázlatokat készített a falfestmény központi eleméhez. Gondosan felmérte a szükséges festékmennyiséget, kikalkulálta a fatáblák számát (520 db) és méretét (1,83 x 1,22 m).

A kompozíció fríz formájában készült, látványos jelenetekkel a felső képmezőben és tudósok egész alakos portréival az alsóban. Minden egyes jelenethez vázlattanulmányok százait állította össze, a tudósokról pedig először 30 ruhátlan beállítást készített, majd egyesével „felöltöztette” őket, testtartásukat pedig a könnyebbség kedvéért szakaszosan ismétlődve ábrázolta. Korhű ruhákat kölcsönzött, modellt a Comédie-Française tagjai álltak neki.

A tudósok – kémikusok, fizikusok, matematikusok, filozófusok, egészen Arkhimédészig és Arisztotelészig visszamenőleg – arckifejezését kutatások alapján rekonstruálta, mivel már egyikük sem élt. (Kivételt csak Marconi és Rutherford jelentett, bár abban az évben később ők is meghaltak.)

Kivitelezés

Dufy számára kialakítottak egy műtermet Párizs északi külvárosa, Saint-Ouen egyik használaton kívüli elektromos generátortelepén, ahol 1936 novemberében – még a méretarányos modell befejezését megelőzően – munkához látott egy 10 méter magas és 18 méter hosszú „festőállvány” előtt. A vázlatokat több mint 300 dián örökítették meg, majd kivetítették a vászonra, és metilénkék színnel átmásolták. Ebben a munkafázisban Dufy segítségére volt két asszisztense és fivére, de ezután egyedül folytatta.

Dufy, a technikailag mindig naprakész művész, festékként Maroger Mediumot használt, egy nagyon híg, gouache-ra emlékeztető olajfestéket, ami gyorsan száradt. (Feltalálója, Jacques Maroger a Louvre laboratóriumának műszaki igazgatója volt 1930–39 között, s a régi mesterek által használt tartós festékek újrafelfedezéséről és népszerűsítéséről volt híres. A Dufy által alkalmazott festék különleges összetevőket tartalmazott, mint például halenyvet és levendulakivonatot.)

Határidő

A francia pavilonok berendezése szinte végzetes késedelemmel járt, Dufy festménye egyike volt annak a néhány kiállított műtárgynak, ami időben elkészült. Május 18-i naplóbejegyzésében ez olvasható: „Ma este tízkor befejeztem a Fée Electricitét.” A világkiállítás hat nappal később nyílt meg. A mű tálalása látványos volt: a falfestmény talapzatához közeledve a fekete padlócsempék fokozatosan adták át helyüket a fehéreknek, melyeket káprázatos elektromos fény világított meg felülről.

A munka terjedelme nem teszi lehetővé néhány szavas bemutatását, az összhatás mindenesetre a színek lüktető szimfóniáját kínálja, ahogy a néző elhalad a kép előtt. A központi rész a vitry-i erőművet ábrázolja acélkék színben, fölötte az Olümposz istenei jóindulatúan tekintenek le az emberiség dicső alkotásaira, a szárnyrészekben megjelenített üzemek, hajógyárak, neonfényes városok kavalkádjára, egy szimfonikus zenekarra.

Ajándék az államnak

A világkiállítás után a La Fée Electricité című képet szétbontották és egy raktárban helyezték el. Miután 1946-ban államosították a francia energiaszektort, tervek születtek arról, hogy a képet darabokban adják el, de Dufy ragaszkodott hozzá, hogy egészben maradjon, így a művet az államnak ajándékozták. Az alkotás 1951 óta a párizsi Modern Művészetek Múzeumában van kiállítva. Egy 2001-ben elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a fatáblákat azbeszttel erősítették meg, amelyet csak több millió frankos költségen lehetett eltávolítani.

Hasonló megbízások

Dufy nem az egyedüli ismert művész, aki falfestményt készített az 1937-es világkiállításra: Robert Delaunay például a vasúti és légi közlekedési pavilon kialakításán dolgozott, míg Fernand Léger a Felfedezések Palotája számára készített egy falfestményt „Energiaátvitel” címmel.

  • Comédie-Française
  • Ernest Rutherford
  • Marconi

További művek: Raoul Dufy

A művészről →

Híres művei máshol