Festmények – A Képkeret Mögött
Galéria Kvíz
← Vissza a galériába

Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése

Magányos cédrus

Csontváry Kosztka Tivadar · Posztimpresszionizmus és neoimpresszionizmus

Művész
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919)
Dátum
1907
Méretek
194 x 248 cm
Technika
Olaj, vászon
Helyszín
Janus Pannonius Múzeum, Pécs (a Magyar Nemzeti Bank letétje)

Legendák, talányok és az őrült zseni mítosza övezik Csontváry Kosztka Tivadar alakját. Élete nem nevezhető átlagosnak, és halála után művei is kalandos utat jártak be, mire elnyerték az őket megillető elismerést. Napjainkra viszont olyan főművei, mint a Magányos cédrus, a Baalbek vagy A taorminai görög színház romjai már a XX. századi magyar festészet legnépszerűbb, legismertebb alkotásainak számítanak. Az egyéni képi világú festő művészete – a megtévesztően szokatlan felszín alatt azonban – a művészeti hagyományok és a természet szépségeinek alapos ismeretéről és mélységes tiszteletéről tanúskodik.

A táj mint önarckép

1907-ben jutott el az örök nyughatatlan Csontváry a libanoni Tripoliba, ahol megfestette élete egyik fontosabb motívumát, a cédrust. Teljesen lenyűgözték az 1800 méterrel a tengerszint fölött meredező 6000 éves ősfák. A széllel magányosan dacoló fa olyan méltóságot és erőt sugároz, annyira átütő „karaktere” van, hogy a kutatók egyfajta önarcképként értelmezik. Visszatükrözi a magányosan harcoló, meg nem értett, de mégis győzedelmeskedő Csontváry alakját. Zarándoklás a cédrushoz című művét ugyanakkor vágyképként is szokás értelmezni, amelyen szintén a monumentális fa személyesíti meg a festőt, amint lábainál a hangyányi méretű zarándokok körtánccal fejezik ki a tiszteletüket. Az értelmezések lehetősége persze kimeríthetetlen, hiszen az életfa, a zarándokhely mind elterjedt és közkeletű szimbólumok.

Orientalizmus

A XIX. században megélénkült az érdeklődés az egzotikus tájakat, jeleneteket ábrázoló témák iránt. Ez a jelenség hamarosan Magyarországon is éreztette a hatását. Ehhez köthetők olyan alkotások, mint Borsos József Libanoni emírje, az arab főúr jelmezében pózoló Zichy gróf portréja. Az orientalizmus egyik legnevesebb hazai képviselője Ligeti Antal volt, aki utazásairól a messzi tájak különleges ábrázolásaival tért haza. A lenyűgöző cédrusok, mint sok kortársát, már őt is megihlették. Emellett a XIX. század második felében közkeletűek voltak a képeslapokban a fotóriportok, -illusztrációk, és a Kelet iránti érdeklődés divattá vált. Jelmezek, dísztárgyak, a lakberendezés és öltözködés egyes elemei árulkodtak az egzotikum vonzerejéről. Vagyis Csontváry is egy festői tradíció mentén haladhatott, amikor úgy érezte, hogy a valódi nagy témákat Szíria, Egyiptom, Palesztina tájain kell keresnie. Zsenialitása abban érhető tetten, hogy a közkeletű motívumoknak teljesen egyéni átiratát hozta létre.

Természetelvűség és kifejezőerő

1880-ban, mikor a „belső hang” hívására a festészet mellett kötelezte el magát, Csontváry húsz évet adott magának, hogy felkészüljön a „nagy feladatra”. Autodidakta művésznek számít, de folytatott művészeti tanulmányokat, és korai rajzai igen alapos természettanulmányok. Ebből az időből nemcsak emberábrázolásai maradtak fenn. Sokszor kitömött állatokat tanulmányozott, olyan pontossággal és élettelien visszaadva őket, hogy egyik monográfusa állatportréknak nevezte ezeket az alkotásokat. Később, a tájképeknél is megfigyelhető, hogy milyen odaadó érdeklődéssel jelenítette meg a motívumot. Lehengerlő és egyéni színhasználata, illetve a formák és emberalakok kifejező, önkényes torzításai miatt művei mégis vízióként hatnak.

A nagy motívum

Sokáig a Tátra jelentette Csontváry számára a nagy motívumot, egyik legimpozánsabb képe a Nagy Tarpatak völgye. Keleti utazgatásai során végül megláthatta Baalbeket, amit 386 x 716 centiméteres festményen örökített meg. Ez a lenyűgöző, monumentális alkotás lett a művész kedvenc képe, amelyre élete végéig büszke volt.

  • Ligeti Antal: Libanoni cédrusliget, 1876
  • Cédrusok a Vasárnapi Újság 1874. július 19-én megjelent számában
  • Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, 1906

További művek: Csontváry Kosztka Tivadar

A művészről →

Ebben a galériában

Híres művei máshol