Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése
NYUGALOM (SÉRÉNITÉ)
Henri Martin · Posztimpresszionizmus és neoimpresszionizmus
- Művész
- Henri Martin (1860–1943)
- Dátum
- 1889
- Méretek
- 544 x 347 cm
- Technika
- Vászon, olaj
- Helyszín
- Musée d'Orsay, Párizs, Franciaország
A hatalmas, közel 5,5 méter szélességű festmény, a Nyugalom egy idillikus jelenetet ábrázol Vergilius Aeneis című művéből, amikor az angyalok az igazi boldogság felé vezetik a lelkeket; az elíziumi mezőkre, az erényes lelkek végső nyughelyére. A festmény rendkívül találó címet visel: bágyadt színei és alakjainak álomszerű lebegése a csend és a nyugalom levegőjét árasztja. E magasztos szimbolista alkotás békét és spiritualitást sugároz. A Nyugalom nem tartozik Henri Martin legjellegzetesebb festményei közé, mivel tájképein általában nem szerepelnek emberi alakok, ám ez nem egy szokványos evilági jelenet. Martin rajongott a természetért, és Párizsban a fény után vágyakozott. A kortárs művészek és műkritikusok körében híres volt színhasználatáról, és arról a képességéről, ahogy ecsetvonásaival a fény legapróbb rezdüléseit is fel tudta idézni. Olyan finom és precíz ecsetkezeléssel dolgozott, ami már közelebb állt a pontszerű ábrázoláshoz, mint a hosszú vonásokhoz. Színei olyan természetesek voltak, hogy a pontok harmonikusan olvadtak egybe.
Első bemutató
A festményt először a Francia Művészeti Társaság Szalonján mutatták be 1899-ben. Ez az időszak fordulópontot jelentett Martin életében, ugyanis a következő évben hagyta el Párizst Dél-Franciaország kedvéért.
Érzelmes vásznak
A szimbolizmus egy nagyon tágan értelmezhető fogalom a XX. század fordulójának művészeti stílusára. Az irányzat elvetette a szó szerint való értelmezést, helyébe a szárnyaló fantázia emlékképeit és sugallatait helyezte, ezáltal az érzelmeket az értelem fölé emelte.
Paul Gauguin (1847–1903) egyszer a következőt mondta: „Szimfóniákat és harmóniákat teremtek, amelyek a szó mindennapi értelmében semmilyen abszolút valóságot nem képviselnek, de utat engednek a gondolat szárnyalásának, ahogy a zene teszi.”
A posztimpresszionista festők, mint például Martin és Gauguin a vonalak és színek szimbolikus használatán keresztül próbálták kifejezni gondolataikat, amint ez a Nyugalom című festményen is látható. Az impresszionizmus számos technikai fogását alkalmazták, de inkább a képzelet és a fantázia irányába fordultak. Edgar Degas (1834–1917) emiatt kritizálta Martint, mivel úgy gondolta, a művész és posztimpresszionista társai „saját szárnyaikon repülnek”, miközben céljaikra készségesen vették át a Degas és festőtársai által kidolgozott technikákat.
Vidéki élet
Henri Martin Toulouse-ban született, s bár művészi pályafutásának jó részét Párizsban töltötte, igazából Dél-Franciaország napsütéses tájai után vonzódott. Nagy érdeklődést tanúsított a vidéki élet és a vadvilág iránt, számos képén a természet lényegének megörökítésére törekedett. Mindössze néhány hónappal a Nyugalom megfestése után Martin elhagyta a francia fővárost, s élete további részében egy csodálatos udvarházban lakott a La Bastide-du-Vert nevű faluban. Martin itt igazi inspirációt meríthetett a tájból és a délvidék ragyogó fényeiből. Festményei lágyabb színeket kaptak, amelyek finom harmóniában olvadtak össze a vásznon.
A Musée d'Orsay
A XIX. században egyre elterjedtebbé vált a vas használata az építészetben, különösen a nagyobb építmények esetében. A vasút korszakában hatalmas pályaudvar-katedrálisokat emeltek Európa-szerte, s az új közlekedési mód olyan mértékben változtatta meg az emberek életét, hogy azt ma már szinte el sem tudjuk képzelni. A Gare d'Orsay Párizs legjelentősebb pályaudvarai közé tartozott, amelyet több más látványosság mellett az 1900-as évben rendezett világkiállításra építettek. A Beaux-Arts stílusú pompás építmény gyakorlatilag egy vasszerkezetre húzott üveghéjból állt. Az 1970-es évek végén, sok év elhanyagoltság után, a francia köztársasági elnök döntése értelmében a pályaudvart művészeti galériává és múzeummá alakították át, ahol 1848 és 1914 között készült festmények és szobrok találtak otthonra. Ez az időszak szerencsésen egybeesett azzal a korral, amikor Párizs számított a művészvilág központjának. A Musée d'Orsay megszámlálhatatlan műkincse között találhatjuk Martin fenséges Nyugalom című képét is, továbbá impresszionista művek páratlan kollekcióját, benne Manet Olympiájával, és Rodin sok szobrát.
- Paul Gaugin
- A Hudson folyó látképe a New Jersey állambeli Elysium Fieldsről
- Gare d'Orsay
- Musée d'Orsay