Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése

Szénagyűjtés Éragnyban

Művész: Camille Pissarro (1830–1903)
Dátum: 1901
Méretek: 53,9 x 64,7 cm
Technika: Olaj, vászon
Helyszín: Kanadai Nemzeti Galéria

Camille Pissarrót az impresszionizmus atyjaként ismerjük. A színek és fények egyedi kezelésével komoly hatást gyakorolt a kibontakozó művészeti irányzatra, s az egyik első szószólója volt a mindennapi életből vett jelenetek szabadtéri festésének. A Szénagyűjtés Éragnyban klasszikus példa a technikájára. A figurák átlós elhelyezésével a vásznon a művész ritmust és harmóniát teremtett. E mestermű keletkezése idején Pissarrónak már több mint ötvenéves festői múltja volt. A Szénagyűjtés Éragnyban teljes érettségében mutatja be az alkotót: színei és tónusai fenségesek, s valamiféle idilli nyugalom árad a képből.

Társadalmi harmónia

Egyes feltételezések szerint Pissarro baloldali politikai szimpátiája miatt ábrázolt oly gyakran mezőgazdasági munkásokat. Meg akarta mutatni, mennyire jól lehet dolgozni kis falusi közösségekben, távol az ipar nyers valóságától és a kapitalizmus követelményeitől. Pissarro alakjai a társadalmi harmóniát képviselik.

A mű keletkezésének története

Pissarro az 1880-as évek végén kirándulást tett a neoimpresszionista irányzat pointillista technikájának világába, vagyis nem a palettán keverte ki a színeket, hanem pöttyöket vitt a vászonra, amik kissé távolabbról nézve adták vissza a kívánt hatást, de ezzel hamarosan felhagyott. 1889-től szembetegsége miatt azonban nem tudott tovább a szabad ég alatt dolgozni, és élete hátralévő részében városi és falusi jeleneteit, beleértve a Szénagyűjtés Éragnyban című képét is, műteremben festette. A Kanadai Nemzeti Galéria 1946-ban vásárolta meg a képet, és ma is itt látható.

Korai évek

Camille Pissarro 1830-ban született a Virgin-szigetekhez tartozó St. Thomas szigetén. Egy párizsi bentlakásos iskolába került, ahonnan öt év múlva visszatért St. Thomasra, hogy átvegye apja fűszerüzletét. Szíve azonban Franciaországba húzta, s 1855-ben szülei végül beleegyeztek, hogy Párizsban művészetet tanuljon.

Megelőzve korát

Mielőtt Párizsba ment volna, Pissarro már évekig impresszionista módon festett St. Thomason: a szabad ég alatt dolgozott, ami gyakorlatilag példa nélkül állt akkoriban. Első tíz éve tanulással telt Franciaországban, ahol az irányzat olyan, ma jól ismert képviselőivel került kapcsolatba, mint Monet, Renoir és Cézanne. Legkorábbi impresszionista stílusú képei a francia vidéki életet mutatták be, és ez a téma számos alkalommal tért vissza művészetébe.

Impresszionista szomszéd

1884-ben Pissarro a családjával a Szénagyűjtés Éragnyban című képén megfestett környékre költözött, az Epte partjára; ez ugyanaz a folyó, amelyet Monet eltérített híres giverny-i vízililiomos tavának kialakítása céljából. A vidék tökéletes választás volt idillikus falusi jelenetek megörökítéséhez, Pissarro végleg itt is telepedett le.

Az impresszionizmus pátriárkája

Az impresszionista stílus és kompozíció számos eredeti elgondolása Pissarrótól származik, nem pedig Monet-tól vagy Degas-tól, ahogy rendszerint állítják, még ha az irányzat Monet Impresszió, a felkelő nap című képéről kapta is a nevét. A csoport legidősebb tagjaként gyakran egyengette fiatalabb pályatársai útját, és képes volt az összes nagy egót és bonyolult személyiséget a saját táborában tartani.

Pissarro nem aratott osztatlan elismerést kritikusi körökben egészen az 1892-es átfogó retrospektív kiállításáig. Az impresszionizmus legöregebb zászlóvivője végre megkapta az annyira megérdemelt tiszteletet és megbecsülést. Pissarro Párizsban hunyt el, két évvel az 1901-ben befejezett Szénagyűjtés Éragnyban című munkája után.