Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése

Az evezősök reggelije

Pierre-Auguste Renoir · Impresszionizmus

Művész: Pierre-Auguste Renoir (1841–1919)
Dátum: 1880–81
Méretek: 130 x 173 cm
Technika: Olaj, vászon
Helyszín: Phillips Collection, Washington D.C.

Ha ki kellene választanunk egy festményt az impresszionistáktól, amely legérzékletesebben fejezi ki a joie de vivre (életöröm) érzését, akkor az Az evezősök reggelije lenne. E műremek egy bájos jelenetet ábrázol kirándulókkal, akik finom ételek és borospoharak mellett élvezik pihenőnapjukat és egymás társaságát. A festmény az új párizsi életstílus elemeit varázsolja elénk: a nyári vasárnapok könnyed hangulatát és a különböző társadalmi osztályokból származó emberek együttes szórakozását. A kép előterében egy varrónő ül kutyájával, a kompozíció közepén, háttal a jelenetnek egy báró társalog. Jobb oldalán egy színésznő iszik a poharából, a háttérben pedig egy cilinderes lapszerkesztő műgyűjtőt láthatunk. Az alakok mintha a szabadság, egyenlőség, testvériség francia eszméit testesítenék meg.

Irányváltás

Az evezősök reggelije mintegy „folytatása” Renoir két évvel korábban készült mesterművének, a Bál a Moulin de la Galette-ben című festménynek. A korábbi munka valódi impresszionista stílusban készült: szabad ég alatt festve, gyors, lendületes ecsetvonásokkal. A kép stílusát érintő kritikákat, valamint a szabadtéri festészetből való kiábrándulását követően Renoir némiképp változtatott munkamódszerén.

Eltérő megvilágítás

A korábbi Bál a Moulin de la Galette-ben című képtől eltérően Az evezősök reggelije csaknem teljesen műteremben készült, alakjai modellszerűbbek, tisztán kivehető vonásokkal. Renoir elfordulása a napsütéses témáktól jól érzékelhető ezen a képen, ahol a társaságot egy vászontető alatt ábrázolja, így a fény szórtabbá és kevésbé foltszerűvé válik. A jelenet élénk színei mégis örömet sugároznak a napfény melegítette ponyva alatt. Renoirnak nem állt szándékában történetet elmesélni a képpel, helyette a színeken keresztül idéz fel egy hangulatot, ami önmagáért beszél.

Ideális helyszín

Az 1870-es évek végétől kezdve Renoir gyakran kereste fel a Fournaise család vendéglőjét a Szajnán fekvő, csónakázóhelyként ismert Chatou szigetén, amely ideális helyszín volt egy rövid kirándulásra. Az evezősök reggelijén az előtérben látható két fehér trikós alak hagyományos csónakos öltözéket visel, a háttérben feltűnő csónakokat pedig Renoir egyik barátja rendezte el a jelenet gondos beállítása során.

Gyémánt a koronán

Renoir 1880 késő nyarán fogott hozzá a kép festéséhez. Hosszadalmas és bonyolult munka volt, amelyet 1881 elején fejezett be. A festményt a legendás párizsi műkereskedő, az impresszionisták nagy híve, Paul Durand-Ruel vásárolta meg. A következő évben Durand-Ruel eladta a képet egy műgyűjtőnek, aki azonban késlekedett a fizetéssel, így a kereskedő visszavette a munkát. A képet az impresszionisták hetedik kiállításán, 1882-ben tették közszemlére, s hatalmas sikert aratott. A következő 40 évben Durand-Ruel gondoskodott róla, hogy világszerte bemutassák, ezzel a festmény híre nőttön-nőtt. 1923-ban Az evezősök reggelije az amerikai Duncan Phillips tulajdonába került, aki 125 000 dollárt fizetett a képért, abban az időben a legnagyobb összeget egy Renoirért. Phillips még 1921-ben nyitotta meg Washingtonban a Phillips Collection nevű képtárát, és rendkívül büszke volt, hogy gyűjteményét ezzel a festménnyel bővíthette. Így írt a képről: „Az evezősök reggelije a világ egyik legnagyszerűbb festménye.” A kép továbbra is a Phillips Collection tulajdonában van, és a gyűjtemény kétségtelenül legszebb ékköve.

Az evezősök reggelije

Irányváltás

Eltérő megvilágítás

Ideális helyszín

Gyémánt a koronán

További művek: Pierre-Auguste Renoir

Ebben a galériában

Híres művei máshol