Kép forrása: Wikimedia Commons (közkincs). Forrás megtekintése

Önarckép bekötözött füllel és pipával

Vincent van Gogh · Posztimpresszionizmus és neoimpresszionizmus

Művész: Vincent van Gogh (1853–1890)
Dátum: 1889
Méretek: 51 x 45 cm
Technika: Vászon, olaj
Helyszín: Magángyűjtemény (Niarchos gyűjtemény)

Van Gogh önarcképei belső vívódásainak megnyilvánulásai, amelyek sokat elárulnak a festőről és magáról az emberről művészi pályája különböző szakaszaiban. Korábbi festményein a sárga szín használata egyrészt egy boldogabb, derűsebb időszak beköszöntét jelképezheti, másrészt színkezelése a formával való kísérletezésként is értelmezhető. Az Önarckép bekötözött füllel és pipával a művész rövid, tragikus életének vége felé készült, és jól látható rajta Van Gogh zavaros lelkiállapota.

A levágott fül

Az Önarckép bekötözött füllel és pipával egyike annak a két önarcképnek, amelyet a holland művész 1889 januárjában festett. Mindkét alkotás bekötött füllel ábrázolja Van Goghot élete jól ismert epizódja után, azt követően, hogy elveszített egy darabot a bal fülcimpájából. Amikor az Önarckép bekötözött füllel és pipával című képet festette, Van Gogh már felépült, és újra a Sárga házban lakott, ahol két festményen is megörökítette sebesülését.

Vita a „Művészetről”

Végzetesnek bizonyuló próbálkozása során, hogy egy művésztelepet hozzon létre a dél-franciaországi Arles-ban, Van Gogh 1888 októberében meghívta magához festőtársát, Gauguint. A két erős egyéniség két hónapig feszült egymásnak, de nem jutottak közös nevezőre a „Művészettel” kapcsolatos felfogásukban – Van Gogh a romantikát, Gauguin pedig a primitív művészetet kedvelte. Miután 1888. december 23-án ittasan összeszólalkoztak, Gauguin azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja Arles-t. Gauguin elmondása szerint a zavarodott Van Gogh egy borotvával támadta meg, ezért ő elmenekült, és egy szállodai szobában töltötte az éjszakát. Van Gogh elment a közeli bordélyházba és átadta újságpapírba csomagolt levágott fülcimpáját egy Rachel nevű prostituáltnak a következő szavak kíséretében: „Fogadja ezt tőlem emlékül.”

Bűntársak?

Az eseményeknek ezt a változatát csaknem mindenki igaznak fogadja el, bár a történtekről nincs tanúbeszámoló, és a konkrét esettel kapcsolatban ellentmondásos bizonyítékok is felmerültek. Két német művészettörténész, Hans Kaufmann és Rita Wildegans több mint tíz év kutatómunkája során újravizsgálta a bizonyítékokat, benne a művész levelezését és a korabeli rendőrségi jelentéseket. A Van Gogh füle: Paul Gauguin és a némasági fogadalom című könyvükben azzal az elmélettel álltak elő, hogy a két művész vitatkozott egymással, és Gauguin, a kiváló vívó vágott le egy darabot karddal Van Gogh füléből. Így Van Gogh vállalta a felelősséget a sebesülésért, mivel mindketten az öncsonkításról vallottak a rendőrségen. Van Gogh a vérveszteség miatt kórházba került, Gauguin pedig Párizsba utazott.

A kifejezésmód finomságai

Ami először szemünkbe ötlik az Önarckép bekötözött füllel és pipával című kép láttán, az a festmény élénk színvilága, különösen a vörös és sárga háttér sávjai. Van Gogh merészen egyszerű kék, fekete és fehér festékfoltok használatával érzékelteti prémsapkája anyagszerűségét. A fekete körvonalú, durván festett zöld télikabáton jól kivehetőek a lefelé tartó ecsetvonások, amelyeken kék és világosbarna árnyalatok jelzik a csúcsfényt. Van Gogh láthatóan leginkább a pipa kidolgozására és különösen a portréból kitekintő szomorú zöld szemek kifejezésteljes ábrázolására fordította figyelmét. Rendkívül finom ecsetvonásokkal, feketével rajzolja körbe az íriszeket, míg a szem zöldjében finom fehér foltok érzékeltetik a visszatükröződő fényt.

Sebzett vad

1889 januárjában festett két önarcképén Van Gogh kötéssel a fején ábrázolja magát, mindkét festményen hasonló pózt vesz fel és ugyanazt a kabátot és sapkát viseli. A témát azonban másképpen örökítette meg a két képen: a pipa nélküli változaton, az Önarckép bekötözött füllel című alkotásán, tartózkodóbb és közönyösebb arckifejezéssel festette le magát. Portréin Van Gogh nagy fontosságot tulajdonított a modelljeivel való szemkontaktusnak, és ennek alapján az Önarckép bekötözött füllel és pipával a bensőségesebb kép: metsző szem, átható tekintet néz vissza a tükörből, amiből a néző megpróbálhat olvasni a művész érzéseiben és gondolataiban. Alacsony önbecsülése jeleként nyakát vállai közé húzza, és egy sebzett vad érzetét kelti, aki szimpátiáért, szeretetért, és ami talán a legfontosabb, megértésért esedezik.

Rejtélyes támadás

Amennyiben valóban Van Gogh vágta le saját fülcimpáját, akkor ez a megindító önarckép arról tanúskodik, hogy mások együttérzését szerette volna felkelteni szenvedésével és cselekedetével kapcsolatban. Ha pedig Gauguin volt az elkövető, Van Gogh Önarckép bekötözött füllel és pipával című festménye így is egy olyan embert mutat be, aki a néző rokonszenvét szeretné elnyerni, de ebben az esetben kissé talányos a kép. Hallgatásával a művész megpróbálta fedezni barátját? Nem valószínű, hogy valaha is megtudjuk a teljes igazságot Van Gogh és Gauguin végső vitájáról, de ez volt az utolsó alkalom, hogy a két művész látta egymást.

Magángyűjtemény része

Van Gogh Önarckép bekötözött füllel és pipával című képe egykor a gazdag chicagói iparmágnás, Leigh B. Block tulajdonában volt. A festményt később a Niarchos család vásárolta meg egy nyilvánosságra nem hozott összegért. A néhai görög hajómágnás, Stavros Niarchos elsősorban az 1950-es években gazdagította kollekcióját; örökösei ma a világ egyik leghíresebb magángyűjteményével büszkélkedhetnek.